A szárnyak az adunk
Írta: Hollósi Péter (Vento szörfbolt Érd, www.windsurfbolt.hu)
Még csak pár év telt el a megjelenése óta, de már vírusként terjedt el a vitorlássportok között a hydrofoil, vagyis a vízalatti szárny. A vitorlásoknál kezdték a fejlesztést, hogy a víz ellenállását a minimálisra csökkentsék. Adta magát az ötlet, hogy a testet ki kell emelni a vízből. Az óriás versenykatamaránok után a windszörföknél is megjelent ez a technika, noha már 20-30 évvel ezelőtt is voltak erre irányuló kísérletek. Pár év kísérletezés után a francia AHD kezdte sorozatban gyártani az AFS hydrofoil szkegeket, és szinte egyidőben a jóval tőkeerősebb Neilpryde is becsatlakozott a fejlesztésbe. Szinte párhuzamosan, de mégis kicsit más vonalon a kiteosok is elkezdték a saját verziójukat fejleszteni. Az egész őrület tavaly ért a csúcsra, amikor már a foil-hullámlovaglás és a teljesen új wing-foil sport is megjelent.
A kulcs maga a víz alatti szárny, azaz a hydrofoil, ami a vízbe mélyen benyúló mastból (árboc), egy első emelőszárnyból (frontwing) és egy hátsó stabilizátorszárnyból áll, melyeket a fuselage köt össze.
Minden egyes alkotórész több variációt tesz lehetővé, a változtatható paraméterek száma óriási, sok kísérletezés és finomhangolás szükséges a későbbi élményhez. Az első szárny mérete és alakja – fesztáv és szélesség arány) befolyásolja leginkább a foil teljesítményét, azaz, hogy mennyire legyen gyors és mennyire emeljen hamar. Legtöbbször a fesztáv cm-ben vagy néha a szárny felülete cm2-ben, a mérőszám. A nagy fesztávú, keskenyebb és kisebb szárnyak gyorsabbak, egy nagyobb felületű szárny viszont hamarabb emelkedik ki, de kevésbé gyors. Van az a határ, ahol már nem érdemes a felületet növelni, mert a túl sok emelés sem jó, hiszen kiugrik a szárny a vízből. A hátsó – stabilizátor - szárny méretét az elsővel kell összehangolni, kisebb a szerepe az emelésben, néha állítható a dőlésszöge. Sokkal fontosabb viszont a szárnyakat összekötő fuselage. Hosszabb fuselage esetén egyenesebben repül a deszka, rövidebbel inkább hullámzik, viszont hamarabb emelkedik ki. Mivel ez az elem adja meg a szárnyak pozícióját, ezért ezt a legnehezebb eltalálni. Az elmélet szerint az első szárny az első és hátsó láb között kellene legyen, akkor lehet könnyen stabilan kontrollálni a deszkát. Persze ezt a szárnyak alakja is, maga a deszka alakja és a wind-foil-nál az árboctalp helyzete és a vitorlaméret is befolyásolja. Az árboc (mast) magassága/hossza inkább tudás- és pénztárcafüggő. A rövidebb (60-70cm) árboc tanuláshoz jó, nem annyira félelmetes a magasság, viszont a deszka többször leérhet a vízbe, ami egyértelműen lassít. A rövidebb árbocok gyakran alumíniumból készülnek és jelentősen kedvezőbb az áruk, mint a karbon változatoknak. A foil rögzítése már technikai probléma. A kezdetekben, és a nem csak kifejezetten wind-foilhoz való windsurf deszkáknál a két-csavaros deep tuttle box rögzítés terjedt el teherelosztó alátétlemezzel, a kite-oknál és úgy általában az állítható négy-csavaros/két-sínes megoldás vált be, és valószínű ez lesz a jövő.
Mi a foil sikerének a titka? Kite és windsurf esetén a lehető legkisebb szélben is siklik a deszka és hihetetlen élesen lehet szél felé szörfözni. Kite-nál extra játékosságot adnak a lassú szűk fordulók, míg windszörfnél ugyanabban a szélben, jóval kisebb vitorlával lehetünk a vízen, illetve a siklásban töltött idő is növekszik. A hullámszörfösöknél és hullám-SUP-osoknál is elterjedt a foil, mert a hullámról való lesiklás gyorsabb és intenzívebb, sőt megfelelő technikával akár sima vízen „pumpálva” is lehet haladni, így a hullámokon visszafele is mehet a szörfös, azaz kiváltja a fárasztó beevezést. Ezzel egy új veszélyforrást is összehoztak maguknak a wave-szörfösök, hiszen a hullámtörésben hánykolódó vagy elszabadult foil-lal szerelt deszka éles kaszaként támadja a többieket.
Egy új sport is a foilnak köszönheti a létét. A wing-foil azért jöhetett létre, mert a hydrofoil technikával annyira lecsökkent a sikláshoz szükséges erő, hogy egy felfújható, kézben tartott 5m2 körüli szárnnyal már 15 csomós szélben is játszhat bárki. Nagy jövőt jósol neki az ipar, hiszen egy felfújható! wingfoil deszka és szárny, valamint a foil egy hátizsákban elfér, kis szélben is használható és így kiválthatja a hagyományosabb, felszerelés-, hely-, és időigényes windszörfözést.
A hydrofoilt nagyon komolyan kell venni, igazi XXI. századi fejlesztés, ami a versenyzést is átalakíthatja. A 2024-es olimpián az iQFoil lesz a hivatalos windszörf osztály a korábbi RS-X helyett.
Hazai vonatkozású friss hír, hogy Bors Máté windfoil-lal döntötte meg a rekordot a Balatonkenese-Keszthely távon. Mindössze 1 óra 36 perc alatt ért a Balaton egyik végéből a másikba. Korábban szintén foil-lal - igaz kite-tal - Horányi-Névy András állt az első helyen. Érdekes módon az abszolút gyorsasági 52 csomós világrekordot még nem sikerült áttörni, de a versenyzők véleménye szerint hamarosan ez is elérhető lesz.
